Palotási Antikvitas Club 98”
„Apáink, anyáink, és a nagymamák, nagypapák. Ők is voltak fiatalok, szépek és vidámak. Ők is jártak táncolni, a kisivóba, citera és harmonika zenére, és abban a tükörben fésülködtek, melyik most a padláson van. Jártak aratni, és abból a cserépkorsóból itták a vizet, vagy a bort, azt az újságot olvasták, azt a rádiót hallgatták, örültek a képeslapnak, vagy a szépen vasalt ruhának, vagy a hajsütővel bodorított hajnak. Ha kinyitod a szemed, megszűnik a látomás. A tárgyak szépen, csendben, viseltesen porosan, némán várják a sorsukat. Hideg van, közeleg a tél, a karácsony. Ünnepre készül mindenki, a szeretet ünnepére. Legyen időnk nagymamával, nagypapával leülni egy kicsit beszélgetni, amíg lehet.”
Urbán Antal sorai ezek, mert most mi őt választottuk riportalanyunknak, most mi ülünk le vele egy jót beszélgetni a régmúltról, a régi tárgyakról, az ő különös, megbecsülendő hobbijáról, aminek már vagy 25 éve hódol. Az újság hasábjain keresztül ebben a lapszámban írunk a Salgótarjánban nemrég lezajlott ünnepségről, melynek a „Községi Kincsek” címet adták a szervezők. Igen, valóban vannak a községeknek kincsei, szép példa rá Palotás kulturális bemutatkozása is, ahol generációk mutatták meg, mit is érnek valójában. Anti is ezt a „kincset” próbálja megőrizni, továbbörökíteni a régi tárgyai által, amelyek még ma is szívmelengetően szépek, még porosan, elhanyagoltan is. Átadják a jelennek a régi idők szellemiségét formájukkal, esztétikus kivitelükkel, aminek sajnos már nem sokáig lehetünk tanúi. Anti ma már nyugdíjas, de korántsem unatkozik. Fiával, aki Gyöngyöspatán, lányával pedig, aki Béren él, tartják a kapcsolatot, napjait pedig Erikával, élettársával tölti, akivel immár több éve él együtt békességben, nyugalomban. Tavasztól őszig Mátraderecskén, a nyaralójukban töltik az időt, haza csak havonta egyszer-kétszer látogatnak. A strandolás, pihenés mellett mindig valamin töri a fejét, ő ugyanis egy örökmozgó, mindig ténykedő ember, aki sohasem ül tétlenül. A régi idők kincseit nemcsak nézegeti, hanem tevőlegesen is hozzájárul a múlt értékeinek megőrzéséhez. Javítja, restaurálja őket szakkönyvek, katalógusok, művészettörténeti kiadványok által, felkutatja az alkatrészek, eszközök lelőhelyeit (ami pedig ma már nagyon nagy munka), csereberéli a tárgyakat, minden múlttal kapcsolatos tárgy, emlék és esemény élénken foglalkoztatja.
A nála fellelhető órák, vasalók, cserépedények, írógépek, magnók, lemezjátszók, rádiók, könyvek, üvegek, lámpák, falitükrök, gyertyatartók, komatálak, az ásványgyűjteménye, melyet a recski meddőhányó területén gyűjtött össze, és még sorolhatnám, mind-mind a régmúltat idézik. Ezeket a tárgyakat szeretni kell, ezeknek múltjuk, „lelkük” van, nem lehet csak úgy eladogatni. A szeretet, ahogy ezekről a tárgyakról mesél, ahogy nézegeti őket persze rávall felfogására, célja a múlt emlékeinek megőrzése, áthagyományozása az utókorra. A tárgyak őrzése, tárolása is igen felelősségteljes feladat, hiszen megfelelő hőmérsékletet, tisztaságot, pormentességet igényelnek, ami nem kis költséget jelent a tulajdonosnak. Az a baj, hogy nem sokan szeretik a régmúlt használati tárgyait, pedig a fiatalságot meg kell ismertetni velük, hiszen aki nem becsüli a múltját, az a jövőt sem fogja értékelni. A kisgyermekeket meg kell tanítani a „széppel” játszani, törekedni kell az esztétikus, agressziómentes, hosszú időn túl megmaradó, nem mű-játékok, tárgyak szeretetére, megismerésére. A körforgás persze örök, ma kidobjuk, holnap valaki kiguberálja, megjavítja, a gyűjtő megcsináltatja, megbecsüli, és lesz valaki, aki újra gyönyörködik benne – ez így természetes.
Anti szívesen hagyományozná a községre, az iskolára ezeket a „kincseket”, ha helyet, elegendő teret biztosítanának számukra. 2001-ben a Művelődési Házban megrendezett kiállításának nagyon pozitív visszhangja volt, a kiállított régi használati tárgyak, ásványok megfogták a látogatókat, s Antit megerősítették abban, hogy tovább kell mennie azon az úton, amit hagyományápolásnak, hagyományőrzésnek neveznek.
A régmúlt eszközei mellett a mai modern kor vívmányait is megbecsüli, hiszen Mészáros Józseffel, barátjával működtetik a szép sikereket elérő - a legutóbbi versenyen 36 országgal kapcsolatot létesítő - Palotási Rádióamatőr Klubot, mely több nemzetközi versenyen vett részt, öregbítve Palotás község hírnevét - a HG6P hívószámmal - szerte a nagyvilágban. Így fér meg egymás mellett múlt, jelen és jövő, mely Anti hitvallása is.
Kívánunk Neki céljai eléréséhez kitartást, jó egészséget, és hosszú életet!
Palotási Antikvitas Club 98”
Székhelye: Palotás, Kossuth út 38.
Telefon: 32/480-020
Alapítás ideje: 1998. december 1.
Célja, tevékenysége:
- Népi hagyományok őrzése, mentése, ápolása.
- Tudományos ismeretterjesztés.
- Népi kultúra ápolása.
- Régi hagyományok felelevenítése.
- Régiségek gyűjtése.
- Közösségi programok szervezése.
Képviselő neve, címe: Urbán Antal
Palotás, Kossuth út 38.